Szkeptikus Társaság

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Szegedi Szkeptikus Konferencia

Szegedi Szkeptikus Konferencia

A Szkeptikus Társaság nagyszabású, hosszútávú projektbe kezd. Elindítjuk a Szkeptikus Vándorkonferencia eseménysorozatot. A projekt célja, hogy Magyarország különböző területeire eljuttassuk a szkeptikus gondolkodás eszméjét, lökést adjunk a szkeptikusan gondolkodók szerveződésének és esetleg rendszeres éves rendezvény magvát hintsük el. A vándorkonferencia első helyszíne Szeged, ahol a szervezők máris hosszútávon gondolkodnak az első Szegedi Szkeptikus Konferencia megrendezésével. A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Helyszín: Szeged, Közép fasor 52., a SZTE TTIK Biológiai épületének Nagyelőadó terme
Időpont: 2014. szeptember 20. 10:00 - 17:00

PROGRAM

10:00-10:05 Megnyitó
10:10-10:50 Hraskó Gábor: Hiszem ha látom, vagy látom ha hiszem?
10:50-11:20 Dr. Boldogkői Zsolt: Homeopátia - az alternatív orvoslás királynője
11:20-11:40 SZÜNET
11:40-12:10 Dr. Sándor Klára: A tudatlanság veszélyes - vagy gyümölcsöző? A székely írás mint identitásösszetevő
12:10-12:40 Dr. Raskó István: Genetika mindenek felett?
12:40-14:00 EBÉD
14:00-14:30 Varga Máté: Génmódosítás: miről beszélünk?
14:30-15:00 Dr. Kovács Lajos: A természetesség bűvöletében
15:00-15:20 SZÜNET
15:20-15:40 Dr. Duda Ernő: Betegség vagy vakcinálás?
15:40-16:10 Jóri Zoltán: Tisztítás "elementáris" erővel avagy hétköznapok vegyész szemmel
16:10-16:40 Pálfi Zoltán: Velünk élő mítoszok és veszélyes történettudomány – Amit az ókori Közel-Keletről hiszünk

SZPONZOROK

A konferencia megrendezését a Szegedi Tudományegyetem és a Solvo Biotechnology támogatta.

Szponzor: SZTE Szponzor: Solvo Biotechnology

Az élő közvetítés: www.galileowebcast.hu

Galileowebcast

ELŐADÓK, ELŐADÁSOK

Dr. Boldogkői Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet
Homeopátia - az alternatív orvoslás királynője

A homeopátiás szerek többségükben nem tartalmaznak egy szemernyi "hatóanyagot sem". A homeopátia teoretikusai azt állítják, hogy a víz memóriája őrzi azt. Ez a memória varázserővel rendelkezik, képes ugyanis arra, hogy a szervezet energiáit a mozgósítsa a gyógyulás érdekében. Ha az egyes hígítások között kultikus mozdulatokkal összerázzuk e szereket, azok erőssége fokozódik. Mesekönyvbe illő érvelés, de nem annak szánják. A homeopátiára egy komoly bevételt produkáló iparág épül, orvosok ajánlják betegeiknek, gyógyszerészek árusítják. A civilizált világ jogalkotása megengedő álláspontot képvisel az alternatív gyógyítás ezen ágával szemben (is). A modern kor tudományát értők csak mosolyognak ezen. Szerintem kiabálni kell, világgá harsogva nevén nevezni ezt a mostohagyereket, ami úgy hangzik, hogy elképesztő átverés.

Boldogkői Zsolt, a Szegedi Orvosi Biológiai Intézet igazgatója az elmúlt évben rendkívüli módon aktivizálta magát az átudományok kritikája terén. Cikkei számos újságban jelentek meg a homeopátiával, a paleolit diétával és egyéb témákkal kapcsolatban.

Dr. Duda Ernő, egyetemi tanár, SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet
Betegség vagy vakcinálás?

<nincs részletes információ>

Hraskó Gábor biológus, informatikus, tudományos újságíró
Hiszem ha látom, vagy látom ha hiszem?

Örömmel fogadnánk valami egyszerű objektív szabályt arra nézve, hogy valamiről eldönthessük, tudományosan igazolt-e vagy sem, de mint kiderül, ez nem olyan egyszerű. Szinte bármire lehet bizonyítékot felmutatni, mégsem gondoljuk feltétlenül mindezekről, hogy igazak, hogy tudományosan bizonyítottak. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy a bizonyítékok ugyan rendkívül fontosak a tudományos megismerésben, de önmagukban még nem elegendőek megbízható elméletek igazolására.

Hraskó Gábor a Szeptikus Társaság elnöke, a Szkeptikus Társaságok Európai Szövetségének (ECSO) vezetője. A tudomány, áltudomány és ezotéria határterületeiről szóló ismeretterjesztő cikkei több újságban és X-Aknák nevű honlapján jelentek meg.

Jóri Zoltán vegyész, környezetvédelmi mérnök, ContiTech
Tisztítás "elementáris" erővel, avagy hétköznapok vegyész szemmel

Mindennapjainkat, sőt egész életünket behálózzák a molekulák. Reggel mikor felkelünk és a fürdőszobában megkezdődik a nap már számtalan kémiai elemmel találkozunk és mire a nap végére érünk elmondhatjuk, hogy találkoztunk a periódusos rendszer majdnem összes elemével. Hogyan igazondunk el a sok vegyület között? Melyik mire jó és mire nem? Talán mindenkiben felmerültek már ezek a kérdések? Néhány egyszerű hétköznapi példán keresztül igyekszem bemutatni hogyan működik egy háztartás vegyész szemmel.

Dr. Kovács Lajos, tudományos főmunkatárs, SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet
A természetesség bűvöletében

Alig múlik el nap, hogy ne találkoznánk valamilyen termékkel, amit azzal a kísérőszöveggel próbálnának nekünk eladni, hogy “természetes alapanyagokból készült”, “nem tartalmaz mesterséges összetevőt”. Mi lehet az oka annak, hogy ezek a hívószavak mágnesként vonzzák a vevőket? Miért fetisizáljuk azt, ami a természetben megtalálható és miért félünk attól, amit mi magunk hoztuk létre? Beavatkozhatunk-e a természet rendjébe? Használhatunk-e bátran biotechnológiát? S ha igen, mindenre jó-e? Kevesebb hulladékot termelünk-e vele, mint más gyártási folyamatokban?

Pálfi Zoltán történész
Velünk élő mítoszok és veszélyes történettudomány – Amit az ókori Közel-Keletről hiszünk

Amikor saját múltjának megismeréséről van szó, minden nemzet hajlamos az elfogultságra. Azok a régóta kikristályosodott, elsősorban történeti módszerek, melyek lehetővé teszik a múlt viszonylag pontos megismerését, hirtelen mintha érvényüket vesztenék, és helyüket a mítoszok tudományba emelése foglalja el. E mítoszok cáfolását mindig szenvedélyes viták kísérik. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor a múlt mint legitimációs eszköz jelenik meg, vagy nemcsak egy adott népnek, hanem egy egész világvallásnak, és az ezen vallásra épülő civilizációnak mítoszairól van szó. Az előadás során a rövid módszertani bevezetőt követően néhány, az ókori Közel-Kelettel kapcsolatos mítoszt villantok fel - mítoszokat, melyeknek leleplezéséhez vagy megtartásához politikai és/vagy világnézeti érdekek is fűződnek.

Dr. Raskó István, tudományos főmunkatárs, SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet
Genetika mindenek felett?

Hol tart a genetika a leggyakoribb betegségeink jóslásában, jelenlegi tudásunkat mennyire használják ki a tájékozatlanok megtévesztésére, egyáltalán milyen valós összefüggésekre támaszkodhatunk? Raskó István a biológia tudományok kandidátusa, az orvostudományok doktora, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének volt igazgatója. Szakterülete az emlőssejtgenetika, humán genetika. Munkatársaival a világon először hoztak létre állati és növényi sejtek hibridjét.

Dr. Sándor Klára nyelvész, turkológus, egyetemi docens, SZTE BTK, Könyvtártudományi és Humáninformatikai Tanszék
A tudatlanság veszélyes - vagy gyümölcsöző? A székely írás mint identitásösszetevő

Előadásomban azt mutatom be, hogyan használja, egyben alakítja mindkét magyar politikai oldal a székely írással kapcsolatos választói attitűdöket arra, hogy saját magát a másik oldaltól megkülönböztesse. Ehhez mindkét oldal azt használja föl, hogy a székely írás a magyar népesség zömének ismeretlen, a legtöbben igen keveset, vagy inkább semmit sem tudnak róla. Éppen ezért ennek a tudatlanságnak a fenntartása tulajdonképpen mindkét oldalnak érdeke.

Varga Máté egyetemi tanársegéd, ELTE TTK Genetika Tanszék
Génmódosítás: miről beszélünk?

Az élőlények genomjai dinamikusan változnak, így egyes zöldmozgalmak által meglovagolt, génmódosítás-ellenes atavisztikus félelem alapvetően nem indokolt. A GMO-kat általánosan megbélyegző propaganda sikere elsősorban ignoranciából táplálkozik, amelyen túl kell lépnünk, hogy a technológiát valódi értékén kezelhessük és a jövőben ennek megfelelő keretrendszert hozhassunk létre a szabályozására.

Varga Máté genetikus, a Critical Biomass blog szerzője, az újonnan indult Impakták podcast egyik házigazdája.

Facebook
eseményoldal

 


Copyright © 2017 Szkeptikus Társaság. Minden jog fenntartva.
Joomla!