Budapesti Szkeptikus Konferencia - február 13., szerda
- Részletek
- Megjelent: 2013. január 30. szerda, 08:54
Február 13-án szerdán (!) kerül megrendezésre a kilencedik Budapesti Szkeptikus Konferencia. A konferencia védnöke - immár ötödször - Pálinkás József akadémikus, atomfizikus, az MTA elnöke.
Időpont: 2013. február 13., szerda 12:00 – 22:00
Helyszín: BME Fizikai Intézet F29-es tanterem
A szkeptikus abban kételkedik, ami a kollektív tapasztalattal nincs összhangban. Nem a közvetlen érzékszervi tapasztalásról van szó, mint a csökönyös pedellus esetében, aki nem hitt a baktériumokban, mert nem látta azokat. Mikroszkópba nem volt hajlandó belenézni, mert „abba a csőbe bármit beletehetnek.” Azért szerepel itt mindig bűvész, mert nem árt a közvetlen tapasztalatot próbára tenni. És mert a bevallottan csaláson alapuló bűvésztrükkökön sem látunk át. elgondolhatjuk, mennyire nehéz az igazságukért perre menő áltudósokkal megbirkózni. Így azután az alapoknál kezdjük, az egyszerű fizikai modelleknél.
Nem minden kókler hivatkozik a tudományra, de aki igen, az állítja, hogy övé az igazi. Ezért kénytelenek vagyunk valamennyire megbarátkozni a tudománnyal, hogy felismerjük az egyedi csalásokat. A felismerés az utolsó békés lépés, mert ha felismerésünket közzétesszük, dühödt, ámde jogilag szakszerű támadásokra számíthatunk. Többnyire nem a tudományos hátteret vitatják, hanem rosszhiszeműséggel vádolnak. Azt állítják, hogy nyilvánosságra hozott véleményünk rontja az üzletüket, csökkenti annak hasznát. Az elmaradt haszon pedig súlyos vád, hiszen az igazságszolgáltatás jó esetben jogszolgáltatás, az elmaradt hasznot anélkül kell megfizetnünk, hogy bárki firtatná a tudományos igazságot.
Elsősorban arról lesz szó, hogy az egyszerű fizikai modellektől milyen absztrakciós távolságokra lehet eljutni a mikrovilágban és az Univerzumban, valamint a közvetlen tapasztalatok elemzésével az időjárás és a klíma törvényszerűségeinek felismerésében. Ugyanakkor nem minden terep alkalmas az ötletszerű kísérletezésre – a közoktatás biztosan nem. Pedig a NAT (nemzeti alaptanterv) rossz bűvész módjára úgy tünteti el tárgyát – esetünkben pl. a fizikát – a tanítani valók között, hogy többé azt senki meg nem találja. Ennek a taglalását követi majd a szünet.
Némi trópusi gyógytea elfogyasztása után az áltudományok további nagy vadászterületeinek, a biológiának és orvoslásnak, valamint a történelemnek és őstörténetnek egyes kérdéseiről hallhatunk. És mint eddigi konferenciáinkon legtöbbször, úgy most is az áltudományok elleni küzdelemben legfőbb szövetségesünknek és gyakran ádáz ellenfelünknek, a médiának gondjairól és lehetőségeiről cserélhetünk eszmét a tudományos újságírás kiválóságaival. A Tudományos Újságírók Klubja ( http://www.tuk.hu ) tagjai persze mindent tudnak az áltudományokról, de lehetnek a médiának csinálói és használói, akik haszonnal merítenek a felhalmozott tapasztalatból.
Program:
1200 Megnyitó 1210 Härtlein Károly: Modellkövetés - egyelőre démon nélkül 1230 Patkós András: Neutrínók és a téridő szimmetriái 1310 Horváth Dezső: Higgs-bozon: van vagy nincs, és ha igen, hány? 1350 Dávid Gyula: Magellán az ezredfordulón, avagy az Univerzum derékbősége 1430 Rácz Zoltán: Klímaváltozások: Az aktivista ész kritikája 1510 Tél Tamás: A Nemzeti Alaptanterv természettudomány-képe 1550 Fórum 1630 – 1720 Szünet 1730 Matos Lajos: Természet(fölötti ?) tudomány 1810 Hraskó Gábor: COD-olt gondolatok teázás közben 1850 Pálfi Zoltán: Regék boldog világa - vagy mégsem? 1930 Kerekasztal beszélgetés: Babona vagy ismeretközlés: Miben érdekelt a média? 2200 Zárás És az elmaradhatatlan bűvész, megjósolhatatlan időpontban! |